Kérdezz-felelek – A mezei pocok elleni védekezésről és a vis maior bejelentési kötelezettségről

Az utóbbi időszakban ismét aktuálissá vált bizonyos régiókban a mezei pocok elleni védekezés.

A technológiáról és a felhasználható vegyszerek köréről most nem értekeznék, viszont azt tapasztaltam, hogy a védekezéssel összefüggésben ismét előkerült a vis maior bejelentés kérdésköre. Ehhez kapcsolódóan úgy gondolom, érdemes pár kérdést (tévhitet) tisztázni.

.

Vis maior, vagy…?

A vis maior helyzetet általánosságban úgy lehet meghatározni, hogy:

  • egy olyan, előre nem látható negatív esemény, amely
  • hatással van rám vagy a gazdálkodásomra, de
  • valamilyen külső, rajtam kívül álló okból következett be és
  • elhárítása nem, vagy csak aránytalanul nagy erőforrás felhasználásával volna lehetséges

A mezőgazdaságban klasszikus vis maior helyzetek az időjárás okozta károk, de a vonatkozó rendelet számos, jogszabály alapján elfogadott vis maior eseményt felsorol, amelyek megfelelnek a fenti jellemzésnek.

Amennyiben valamilyen támogatáshoz vagy pályázathoz kapcsolódó kötelezettségemnek nem tudok eleget tenni vis maior helyzet miatt, ezt be kel jelenteni elektronikus úton a Magyar Államkincstár (MÁK) felé. A bejelentésben részletesen le kell írni a vis maior eset körülményeit és részletesen fel kell tüntetnem, hogy az esemény miatt melyik támogatási jogcímek mely feltételeinek, vállalásainak nem tudok részben vagy teljes egészében eleget tenni.

.

Csak a jogszabályban felsorolt esetek számítanak vis maiornak?

Erre nehéz egyértelmű választ adni. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy vis maior esetek elsősorban az alábbiak … és itt következik a felsorolás. Mivel nem a „kizárólag” szó szerepel ott, hanem az „elsősorban”, ez nem azt jelenti, hogy csak a felsorolásban szereplő okok tekinthetők vis maiornak, de a felsorolásban szereplő esetek mindenképpen azok. Ebből következik, hogy bármilyen eseményt gondolhat a gazdálkodó vis maiornak és bejelentheti a támogatásához kapcsolódóan a MÁK felé, de a felsorolásban nem szereplő esetekben hosszabban fogják megvizsgálni a kérelmet, hogy megfelel-e a vis maior fogalmának.

.

Mikor kell vis maior bejelentést tenni?

Természetesen az adott támogatásra vagy pályázatra vonatkozó jogszabályban előírt határidőben, ami változó lehet. Az általános szabály szerint a vis maior helyzet bekövetkeztétől számított 21 napon belül, akadályoztatás esetén a vis maior helyzet észlelését követően maximum hat hónapon belül.

A határidőnél azonban fontosabb, hogy bármilyen negatív eseményt csak akkor van értelme vis maiorként bejelenteni, ha az esemény miatt valamilyen, a támogatáshoz vagy a pályázathoz kapcsolódó kötelezettségemnek nem tudok eleget tenni.

Például, ha egy jégeső elveri a kukoricámat 100 százalékban és igényeltem területalapú támogatást, akkor nincs értelme a vis maior bejelentésnek, mert a támogatásnak nem feltétele, hogy legyen hozamom az adott táblán.

Viszont, ha ugyanezen táblával fiatal gazdálkodó pályázatban veszek részt, és a jégverés miatt nem tudom teljesíteni a vállalt árbevételt vagy jövedelmet, akkor ezt mindenképpen be kell jelentenem, hogy a kérelem elfogadása esetén mentesüljek a szankciók alól.

.

Hát akkor bejelentek mindent, abból nem lehet baj…

Ez így nem teljesen igaz.

Egyrészt a vis maior bejelentésben kvázi „önfeljelentést” teszek, hiszen azt írom le, hogy bizonyos feltételeket nem fogok teljesíteni egy általam vis maior oknak gondolt esemény miatt. Ha a bejelentés kivizsgálása során a MÁK arra a megállapításra jut, hogy az esemény nem volt vis maior, akkor a be nem tartott feltételek miatt szankcionálni fog, hiszen én magam írtam le, hogy nem fogom teljesíteni.

Másrészt a vis maior bejelentéssel érintett támogatásom esetében addig nem fog semmilyen kifizetés történni, amíg a vis maior bejelentésemet ki nem vizsgálják, hiszen ez dönti el, hogy lesz-e szankció vagy sem. Fenti példánál maradva egy sima területalapú támogatásra bejelentett indokolatlan vis maior a teljes támogatásra vonatkozóan jelentheti azt, hogy az adott évben semmilyen előleg kifizetése nem fog megtörténni, sőt még a következő év első felében sem biztos. A támogatások ilyen hosszú időre való eltolódása pedig a gazdaság jövedelmi viszonyait is jelentősen ronthatják.

.

Akkor inkább semmit se jelentek be…

Ezzel a megoldással pedig az a baj, hogy ha egy ellenőrzés során megállapítják a kötelezettség elmulasztását vagy be nem tartását, a szankciók komolyabb kiesést okozhatnak a bevételekben, mint a kifizetések pár hónap csúszását áthidaló pénzügyi műveletek költségei. Nem beszélve egy pályázat esetében a visszafizetési kötelezettségről, amikor egy már megkapott és el is költött összeget kell visszafizetni a MÁK felé záros határidőn belül.

.

De akkor most bejelenteni vagy nem bejelenteni?

Bármilyen vis maior esemény bekövetkeztekor első körben azt kell megvizsgálni, hogy az esemény miatt van-e olyan támogatási vagy pályázati kritérium, amit nem fogok tudni teljesíteni. Ehhez célszerű lehet egy felkészült szaktanácsadó segítségét is igénybe venni sőt, ha folyamatosan szerződéses kapcsolatban állok egy szaktanácsadóval, akkor ő támogatásaim és pályázataim ismeretében gyorsabban fog tudni szakszerű segítséget nyújtani.

Amennyiben arra jutunk, hogy bár a vis maior esemény bekövetkezett, de ez semmilyen kötelezettséget nem érint, akkor nem kell vis maior bejelentést tenni.

Abban az esetben azonban, ha a vis maior esemény miatt lesz olyan vállalás vagy kötelezettség, ami nem teljesíthető, akkor haladéktalanul meg kell tenni a bejelentést a szükséges mellékletek becsatolásával, hogy az ügy kivizsgálása mielőbb megkezdődhessen, ezáltal is csökkentve a kifizetések elhúzódását.

.

De hogy jönnek ide a mezei pockok?

Két úton is.

AKG:

Az Agrár-környezetgazdálkodási pályázatban részt vevő gazdálkodók esetében alapesetben egy szűkített növényvédőszer lista alkalmazása engedélyezett, ettől eltérni csak vis maior esetben, tehát  zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés esetében lehetséges.

Azonban a Pályázati Felhívás alapján: „…Zárlati károsítók megjelenése esetén a támogatást igénylők a megjelölt tematikus előíráscsoportokban a területileg illetékes megyei Kormányhivatalok szakmai javaslata alapján a NÉBIH engedélyező hatóságának az engedélye szerint naptári évenként egyszeri alkalmazásra az engedélyben foglaltaknak megfelelően felhasználhatják a környezetkímélő besorolásba nem került növényvédőszer-hatóanyagokat…”

 A PocokTox alkalmazása csak eseti felhasználási engedély birtokában lehetséges, és mivel – bár ez a szer felhasználása „alapesetben” nem engedélyezett az AKG-ban – évente egyszer a Pályázati Felhívás alapján mégis használható, ezért a szántóföldi kultúrák esetében nem kell vis maiort jelenteni.

Azonban most is van kivétel! A növényvédőszermentes méhlegelő/zöldugar sáv és a zöldugar területek esetében bármilyen növényvédőszer alkalmazása tilos, így – ha ezeken a területeke történik a mezei pocok gyérítése – ezen táblák vonatkozásában vis maior bejelentést kell tenni, melyhez csatolni kell az eseti felhasználási engedély másolatát.

Zöldítés támogatás:

A Zöldítés támogatás egyik feltétele – bizonyos összeterület fölött – az ún. ökológiai célterületek kijelölése (EFA területek). Az EFA területek esetében is tilos a növényvédőszerek alkalmazása – parlag esetében január 1. és szeptember 30. között, évelő nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület esetében abban az időszakban, amikor a növény a táblán van. Ide tartozik továbbá az ökológiai másodvetés is, ha az aláforgatása és annak lejelentése még nem történt meg és „a táblán van”. Ezen területek esetében is igaz, hogy bármilyen növényvédőszeres kezelés csak akkor lehetséges, ha „…az ügyfél növényállományának, illetve az ügyfél által termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel vagy zárlati, vagy Magyarország területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés…” esete fennáll. Az ilyen területeken történő védekezés esetén is vis maior bejelentést kell tenni, melyhez csatolni kell az engedély vagy az elrendelő határozat másolatát.

.

Összefoglalva: a mezei pocok elleni védekezést csak akkor kell vis maiorként bejelenteni, ha olyan növényvédőszermentes zöldugar/méhlegelő vagy EFA területen valósul meg, ahol bármilyen növényvédőszer alkalmazása tilos.

Kép forrása: hu.wikipedia.org