Az ősszel elfogadott 2020. évi CXXIII. törvény az őstermelők adózását is új alapokra helyezte. A rendszer Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett felülvizsgálatát követően teljesen új alapokon került kialakításra és 2021-től bevezetésre.
A bejegyzés kezdetén fontos hangsúlyozni, hogy a változások kizárólag az őstermelők személyi jövedelemadó (SZJA) fizetésében jelentenek módosításokat, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetés szabályai nem változnak.
Általános változás, hogy az eddigi fix értékhatárokat az éves minimálbérhez rögzítették, így a minimálbér emelkedésével az összeghatárok is évről évre emelkednek, így biztosítva az inflációkövetést. Jelen cikkben az értékhatárok a most érvényes minimálbérrel kerültek kiszámításra.
Szintén pozitívum, hogy a mezőgazdasági támogatásokat figyelmen kívül kell hagyni a bevételek és az SZJA alap megállapításakor, így a bemutatott példákban is a bevétel kifejezés alatt a támogatások nélkül számított bevétel értendő.
Bár a későbbiekben bemutatott kategóriák egy részénél a költségek elszámolása nem a költségszámlák alapján tételesen történik, jelen törvény is rögzíti, hogy az adózónak a tevékenységével összefüggően keletkezett bizonylatait a jogszabályban meghatározott ideig meg kell őriznie, mely szabály mindenképpen megfontolandó a kiállított számlák adóhatóság részére történő beküldési kötelezettségének kiterjesztésére tekintettel is.
A közterhek mértéke:
- személyi jövedelemadó 15 %
- szociális hozzájárulási adó 15,5 %
- társadalombiztosítási járulék 18,5 %
.
Legkisebb őstermelők…
Ezután is megmarad a legkisebb őstermelők SZJA mentes bevételi összeghatára, azonban ez az értékhatár az éves minimálbér felére, 966.000 forintra emelkedik a jelenlegi 600.000 forintról.
Nem biztosított őstermelőként további adót, illetve járulékot sem kell fizetni.
Biztosított (főállású) őstermelőként Szochó-t akkor kell fizetni, ha választott járulékalapot alkalmaz a gazdálkodó, ilyenkor a Szochó alapja is a választott összeg. A járulékfizetés alapja az előző évi bevétel 15 %-a, illetve, ha választott járulékalapot alkalmaz, akkor az az összeg.
.
… és a nagyobbak
Azon őstermelők, akik árbevétele az éves minimálbér felét meghaladja, kétféle adózási mód közül választhatnak.
Egyrészt a „klasszikus” tételes költségelszámolást is alkalmazhatják, ebben az esetben az adó- és járulékfizetés alapját a bevételek és az igazolt költségek különbsége jelenti.
Azok a gazdálkodók, akinek bevétele meghaladja az éves minimálbér tízszeresét (19.320.000 Ft) csak a tételes költségelszámolást választhatják.
Fontos változás, hogy számukra 2021-től megszűnik a 40 %-os költségáltalány elszámolásának lehetősége (számlák nélkül elszámolható költség).
Az így megállapított jövedelem lesz az SZJA és nem biztosított őstermelők esetében a Szochó alapja is.
Biztosított őstermelők esetén bonyolódik a kép:
- az SZJA alapja ugyanaz, mint a nem biztosított őstermelők esetében
- a Szocho esetében azonban kiegészül a szabályozás azzal, hogy az alap nem lehet kevesebb az éves minimálbérnél (1.932.000 Ft)
- a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapításakor pedig nem az adott év, hanem a megelőző évi minimálbért kell figyelembe venni. Ennek ötszöröséig (9.660.000 Ft) a bevétel 15 %-a a járulék alapja, amennyiben az árbevétel ezt az összeget meghaladja, akkor pedig a minimálbér 92%-a lesz a járulékfizetés alapja. Természetesen itt is van lehetőség magasabb járulékalapot választani.
- átmeneti rendelkezésként 2021-ben még nem a megelőző évi minimálbér ötszörösét kell figyelembe venni, hanem a 8 millió forintos kistermelői értékhatárt
Az évi 100 ezer forintos, de minimis támogatásként folyósított őstermelői adókedvezmény rendszere szintén fennmarad 2021 után is, így a befizetendő SZJA ezzel az összeggel továbbra is csökkentehető.
.
Amelyik adózási forma a legtöbb őstermelő számára optimális
Az átalányadózás az őstermelők széles körének biztosíthat kedvező feltételeket a közterhek megállapításához. Az egyszerűbb adminisztrációhoz alacsonyabb adóterhelés párosul, viszont az átalányadózás eddigi rendszere is megváltozik 2021-től.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ezen adózási formánál úgy kell tekinteni, hogy a bevétel 90 %-a a költség és 10 %-a a jövedelem. Ezen jövedelmet kell az éves minimálbérhez (1.932.000 Ft) viszonyítani. Azonban a gyakorlatban egyszerűbb, ha az éves bevétellel vesszük végig a lehetőségeket.
Az éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétel esetén (9.660.000 Ft) SZJA és Szocho adó fizetési kötelezettség nem keletkezik (kivéve, ha a biztosított őstermelő magasabb járulékalapot választ).
Biztosított őstermelő esetében a társadalombiztosítási járulék alapja vagy a bevétel 15 %-a vagy a választott járulékalap.
Az éves minimálbér ötszöröse és tízszeres közötti bevétel (9.660.000 Ft – 19.320.000 Ft) esetén az SZJA alapja az éves minimálbér ötszörösét meghaladó összeg 10 %-a. Ez azt jelenti, hogy 19 millió forintos bevétel esetén az éves SZJA fizetési kötelezettség (19.000.000 Ft-9.660.000 Ft = 9.340.000 Ft * 10 % = 934.000 Ft * 15 % ) 140.100 Ft, ami elég jelentős többletkedvezményt jelent az eddigi szabályozáshoz képest.
Nem biztosított őstermelő esetében a Szochó adó alapja megegyezik az SZJA alapjával.
Biztosított őstermelő Szocho adó fizetési kötelezettségét vagy a minimálbér vagy a választott járulékalap után teljesítheti, míg a társadalombiztosítási járulékalapját a minimálbér 92 %-a vagy a választott járulékalap jelenti.
Az átalányadózók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, azonban a költségszámlák megőrzését is előírja számukra a jogszabály. Ez különösen akkor válik fontossá, ha úgy alakul a gazdálkodás, hogy év közben derül ki, hogy a bevételek meghaladják az átalányadózás felső határát, és tételes költségelszámolást kell alkalmazni.
Az átalányadózás választásáról a gazdálkodó legkésőbb az előző évre vonatkozó SZJA bevallásának beadásakor tud nyilatkozni az adóhatóság felé, alapesetben minden őstermelő átalányadózónak minősül.
.
A méhészekre vonatkozó speciális szabályok
Az SZJA törvényben meghatározott méhészeti termékek (természetes méz, lépesméz, méhviasz, propolisz, méhpempő, méhkenyér, virágpor, méhméreg, méhanyabölcső, párzott és párzatlan méhanya, méhcsalád, méhraj stb.) értékesítéséből származó jövedelem SZJA mentes az éves minimálbér feléig terjedő összeghatárig, amely kedvezmény az őstermelők általános mentességi szabályával párhuzamosan is igénybe vehető.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tisztán méhészeti tevékenységgel foglalkozó őstermelő az éves minimálbér tízszeresét elérő bevételhatárig (19.320.000 Ft) SZJA mentességet élvez, azon gazdálkodó pedig, aki méhészeti és egyéb mezőgazdasági tevékenységet is folytat, a méhészeti tevékenységből származó jövedelmére szintén igénybe veheti a fenti kedvezményt.
Ez az adófizetési könnyítés csak az SZJA esetében vehető igénybe, a Szochó adó és a járulékfizetési kötelezettségre nem vonatkozik.
.
Őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) adózása
Az őstermelők családi gazdaságát, mint fogalmat az új törvény vezette be, és a közös őstermelői igazolványt, valamint a családi gazdaságot váltja fel 2021-től. Az ŐCSG tagjai az őstermelői nyilvántartásban szereplő őstermelők lehetnek, így adózás szempontjából rájuk az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Fontos kivétel azonban, hogy az átalányadózás választásakor az ŐCSG számára a felső határt egyrészt a tagok száma jelenti, azonban ez nem lehet több, mint a 4 főre számított értékhatár (77.280.000 Ft). Ha az ŐCSG-nek négy főnél kevesebb tagja van, akkor a tagok száma a mérvadó, négy tagnál több esetében pedig a minimálbér negyvenszerese a felső határ. A felső korlátot meghaladó bevétel esetén tételes költségelszámolást kell választani.
A családi gazdaságokkal ellentétben az ŐCSG tagja az alapító szerződésben meghatározhatják, hogy a keletkező nyereséget vagy veszteséget a tagok között milyen arányban kívánják felosztani. Amennyiben erről külön nem rendelkeznek, akkor az egyenlő arányú felosztást elve érvényesül.
A bevételeket és a kiadásokat igazoló bizonylatok az ŐCSG bármely tagjának nevére szólhatnak, azokat egyenértékű bizonylatként kell elfogadni azzal, mintha az ŐCSG képviselőjének nevére szólnának.
A helyi iparűzési adó esetében az ŐCSG képviselője is tehet adóbevallást az ŐCSG és tagjai nevében egy személyben, ilyen esetben az iparűzési adó alapja az ŐCSG teljes bevétele, viszont a tagok számára ez egyértelmű adminisztrációs könnyítést jelent.
.
