Változások az őstermelők és a családi gazdaságok szabályozásában

2020 őszén egy több éves folyamat eredményeként az Országgyűlés elfogadta a 2020. évi CXXIII. törvényt a családi gazdaságokról.

A jogszabály jelentős változásokat hoz az őstermelők, családi gazdálkodók és a mezőgazdasági cégek vonatkozásában mind működésük feltételeit, mind az adózási környezetüket tekintve.

A változásokat az tette szükségessé, hogy az őstermelők, a közös őstermelők, valamint a családi gazdaságok között sok volt az átfedés, és sok a különböző eltérés, mely nehezítette a mindennapi optimális működést a szabályok útvesztőiben. Az őstermelők személyi jövedelemadó-kedvezményeit meghatározó sávok 16 éve változatlanok voltak, így egyre kevesebb gazdálkodó élhetett a jogszabály adta lehetőségekkel. A gazdatársadalom elöregedése, a demográfiai változások mind indokolták egy rugalmasabb, könnyen betartható, a versenyképességet javító szabályozás kialakítását, ezért 2021. január 1-től új kategóriák kerülnek kialakításra.

Az alábbiakban az egyes gazdálkodási formák (őstermelőőstermelők családi gazdaságacsaládi mezőgazdasági társaság) kapcsán felmerülő legfontosabb kérdésekre gyűjtöttem össze a választ..

 

ŐSTERMELŐ

.

Lehetek 2021-ben is őstermelő?

Igen, 2021-től megmarad az őstermelő, mint gazdálkodási forma, de jelentősen átalakul mind tartalmában, mind az adózási kedvezményeket tekintve. Az őstermelői igazolvány megszűnik, helyette egy nyilvános, közhiteles nyilvántartásba kerülnek felvételre az őstermelők. A gazdálkodó mindaddig őstermelőnek számít, amíg saját maga nem kéri törlését vagy amíg – a törvényben meghatározott esetekben – nem törlik a nyilvántartásból.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyanazt a gazdálkodási tevékenységet őstermelőként és egyéni vállalkozóként nem lehet egyszerre végezni.

.

Ha nem lesz igazolvány, akkor meddig lesz érvényes az őstermelői betétlapom?

Azáltal, hogy az igazolvány helyett az számít őstermelőnek, aki az őstermelői nyilvántartásban szerepel, megszűnik az igazolvány évenkénti érvényesítési procedúrája is.

Ez több előnnyel is jár a gazdálkodóknak:

  • kevesebb ügyintézést jelent
  • a főállású őstermelők biztosítási jogviszonya is folyamatos lesz
  • nem kell az első értékesítés előtt az igazolványt érvényesíteni, és minden értékesítendő termék mennyiségét megadni a falugazdásznak.

Azonban a gazdaság tevékenységére és az előállítandó termékek körére vonatkozó adatokat, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok változását ugyanúgy be kell jelenteni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felé, mint eddig.

Az értékesítési betétlap, mint bevételi nyilvántartás megmarad, és a NAK honlapjáról lesz letölthető, de arra is lesz lehetőség, hogy igény szerint – azonos adattartalommal – elektronikus úton táblázatos formában vezesse valaki a bevételi nyilvántartását.

.

Ugyanazt végezhetem őstermelőként, mint eddig?

Az őstermelők által végezhető tevékenységek köre kibővül a 2013. évi CXXII. törvényben (földforgalmi törvény) meghatározott mező- és erdőgazdasági tevékenységekkel, valamint a termékfeldolgozással. Szintén újdonság, hogy az őstermelők ezentúl ún. kiegészítő tevékenységet is végezhetnek, melyek részletes körét a földforgalmi törvény tartalmazza. (pl.: falusi turizmus, kézműves tevékenység, mezőgazdasági szolgáltatás stb.)

.

Bármennyi kiegészítő tevékenységet végezhetek?

A kiegészítő tevékenységből származó árbevétel akkor esik a kedvezőbb őstermelői adózás alá, ha a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó árbevétel 25 százalékát. A termékfeldolgozás során saját gazdaságból származó alapanyag feldolgozása őstermelői tevékenységnek, vásárolt alapanyag feldolgozása kiegészítő tevékenységnek számít.

Ha a fenti 25 százalékos határt átlépi a kiegészítő tevékenység árbevétele, akkor a teljes, kiegészítő tevékenységből származó árbevétel a „hagyományos” SZJA szabályok szerint adózik.

.

Segíthetnek-e a családtagok a piaci értékesítésben?

Igen, ez is jelentős változás, hogy 2021-től az őstermelői termékek értékesítése során az őstermelő helyett annak képviselőjeként közeli hozzátartozója, illetve alkalmazottja is eljárhat, így a családtagok és árusíthatják az őstermelő termékeit piacokon vagy vásárokon, stb.

.

Hol kell kérelmeznem az új őstermelői jogviszonyt?

Amennyiben rendelkezik 2020. december 31-én hatályos „régi” őstermelői igazolvánnyal, akkor semmit sem kell tennie, 2021. január 1-vel automatikusan átkerül az új őstermelői nyilvántartásba. A későbbiekben a nyilvántartáshoz kapcsolódó ügyintézési feladatokat továbbra is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai látják el. Szintén a falugazdászoknál lehet új tagként kérelmezni az őstermelőként történő nyilvántartásba vételt.

.

Közös őstermelői igazolványom van, én is új közös őstermelő leszek?

Nem, 2021-től a közös őstermelői igazolvány megszűnik, az igazolványban szereplő személyek bekerülnek az őstermelői nyilvántartásba, és a közös igazolvány automatikusan őstermelők családi gazdaságává alakul át, amelyről a következő fejezetben lesz szó. 

.

ŐSTERMELŐK CSALÁDI GAZDASÁGA (ŐCSG)

.

Az őstermelők családi gazdasága 2021. január 1-től a közös őstermelő és a családi gazdálkodó, mint gazdálkodási forma helyett jön létre. Az ŐCSG-kel kapcsolatos ügyintézési feladatokat továbbra is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el.

.

Kik lehetnek a tagjai?

Legalább két 16 évesnél idősebb, egymással hozzátartozói láncban álló gazdálkodó alapíthat ŐCSG-t, de természetesen kettőnél több tag is gazdálkodhat közösen. A hozzátartozói lánc jóval szélesebb körét biztosítja a leendő tagoknak, mint a családi gazdaságnál megszokott hozzátartozó fogalma. Ha egy ŐCSG tagnak hozzátartozója a gazdálkodó, akkor már ő is tagja lehet az ŐCSG-nek. Egy példával élve: a családi gazdaságban a testvér házastársának szülei már nem lehettek a családi gazdaság tagjai, az ŐCSG esetében ez nem jelent akadályt mert az alábbi hozzátartozó láncon keresztül csatlakoznak a családhoz: testvér-testvér házastársa-testvér házastársának szülei.

.

Ehhez is kell szerződés?

Igen, ŐCSG létrehozásához ugyanúgy szerződés szükséges a tagok között, mint a családi gazdaság esetében. A szerződésben meg kell jelölni az ŐCSG-t képviselő tag személyét, és a tagok által bevitt termelőeszközöket is fel kell sorolni. Minden, a tagok használatában álló földterületet be kell vinni az ŐCSG használatába – azon a földek kivételével, amelyeket a tagok másoknak már bérbe adtak, azonban a saját használatukban nem maradhat földterület.

Szintén változás, hogy a szerződésben rendelkezhetnek a tagok arról is, hogy az ŐCSG eredményét nem egyenlő arányban osztják meg egymás között, hanem valamilyen általuk meghatározott felosztás szerint.

.

Hogyan gazdálkodhatnak a tagok?

Az ŐCSG tagjai bekerülnek az őstermelői nyilvántartásba, az ŐCSG ugyanazokat a mező- és erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket végezheti, mint az őstermelők, és az adózásban is ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk.

Az ŐCSG képviselője csak őstermelőként végezheti a tevékenységet, egyéni vállalkozóként nem, viszont már nem szükséges a mezőgazdasági tevékenységét életvitelszerűen végeznie. A képviselő a többi tag képviseletben jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A tagok által bevitt földterületek esetében ő lesz a bejegyzett földhasználó, így a támogatásokat is ő tudja igényelni.

Az ŐCSG tagjai és alkalmazottai a gazdaság termékeinek értékesítése során a gazdaság képviseletében eljárhatnak.

.

Akkor mi lesz a közös őstermelői igazolványunkkal?

A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező gazdálkodók 2021. január 1-től őstermelői családi gazdálkodók lesznek, az igazolvány „főlapos” gazdálkodója lesz az ŐCSG képviselője.

A NAK falugazdászai 2021 elején felkeresik az érintett gazdálkodókat az ŐCSG hiányzó adatainak egyeztetése és a szerződéssel kapcsolatos ügyintézés céljából.

Természetesen lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodók kérjék a létrehozott ŐCSG a törlését és a volt tagok önállóan, külön őstermelőként gazdálkodjanak tovább.

.

Családi gazdálkodók vagyunk…

A családi gazdaság szintén ŐCSG-vé alakul át, tagjai bekerülnek az őstermelői nyilvántartásba. Azon 16 év alatti családtagok, akik 2020. december 31-én már jogerősen tagjai a gazdaságnak, azok tagok maradhatnak az ŐCSG-ben is.

Ezen gazdaságokat szintén felkeresik a falugazdászok 2021. első félévében adategyeztetés céljából.

Külön előírás vonatkozik azon családi gazdaságokra, ahol a gazdaság vezetője egyéni vállalkozóként végzi a mezőgazdasági tevékenységet. Nekik 2021. március 31- ig kell dönteniük arról, hogy milyen módon szüntetik meg az összeférhetetlenséget: töröltetik a mezőgazdasági tevékenységeiket az egyéni vállalkozásból, vagy kilépnek az ŐCSG-ből és önállóan gazdálkodnak tovább..

.

.

CSALÁDI MEZŐGAZDASÁGI TÁRSASÁG (CSMT)

.

A családi mezőgazdasági társaság nem új gazdasági szervezetként jön létre, hanem a már meglévő, működő szervezetek igényelhetik a minősítést, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Társas gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat élhet a lehetőséggel 2021. január 1-jét követően. A CSMT-k nyilvántartásának vezetését és az ügyintézési feladatokat szintén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el.

.

Kiből lehet CSMT?

Már működő gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén kérheti a CSMT nyilvántartásba vételét:

  • legalább két tagja van, és a tagjai hozzátartozói láncolatban állnak
  • kizárólag mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.

Fontos kiemelni, hogy amíg az őstermelőknél a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel nem haladhatja meg az őstermelői árbevétel 25 százalékát, addig a CSMT-k esetében nincs ilyen korlátozás.

Egy magánszemély csak egy CSMT-nek lehet tagja.

.

Milyen előnyökkel jár a CSMT minősítés megszerzése?

A minősítés megszerzése növelheti a fogyasztói bizalmat az értékesítéskor a társaság termékei iránt, segíthet „kitűnni” a hagyományos cégek, vállalkozások közül.

A termőföld vásárlása illetve haszonbérlete esetén az elővásárlási és az előhaszonbérleti rangsorban a CSMT-k és annak tulajdonosai ugyanolyan előnyt élveznek, mint az őstermelő családi gazdálkodás tagjai, vagyis amennyiben azonos ranghelyen álló elővásárlók/előhaszonbérlők közül a CSMT és tagjai illetve az ŐCSG tagjai élveznek elsőbbséget a többi gazdálkodóval szemben. Fontos azonban, hogy ez az előny csak a vele azonos ranghelyen állókkal szemben érvényesül, a rangsorban nem jelent előrelépést.

Amennyiben a cég CSMT-nek minősül a tagok a tulajdonukban lévő termőföldek használatát abban az esetben is „kifüggesztés nélkül” átengedhetik a CSMT-nek, ha tulajdonrészük nem éri el a 25 %-ot.

Ugyanígy „kifüggesztés nélkül” átengedhetik az általuk bérelt termőföld használatát a CSMT-nek, amennyiben ahhoz a termőföld bérbe adója is előzetesen hozzájárult. Ezek a könnyítések a családon belüli optimális birtokszerkezet kialakítását szolgálják.

.

De lehetett olvasni kedvezőbb adózásról is…

Igen az új jogszabály adókedvezményeket is tartalmaz a jellemzően mezőgazdasággal foglalkozó cégek számára, azonban ez nem függ össze azzal, hogy az adott társaság CSMT minősítéssel rendelkezik-e, azt minden gazdasági társaság igénybe veheti.

A tagok számára az alábbi jogcímeken történő kifizetés egy bizonyos összeghatárig mentesül a tagok oldalán az SZJA fizetés alól:

  • a társaság által a tulajdonosnak kifizetett földhaszonbérleti díj (ez eddig is így volt)
  • a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatásként kapott, tagnak átengedett összeg (pl.: területalapú támogatás, termeléshez kötött támogatások, AKG, ÖKO támogatások, stb)
  • az az összeg, amelyet a társaság termőföld vásárlás céljából fizet ki a tag részére, feltéve, hogy a társaság a területet legalább 15 évig ingyenesen használhatja
  • az az összeg, amelyet a társaság azért fizet ki a tag részére, hogy azt termőföld vásárlással kapcsolatos hitel törlesztésére fordítsa, feltéve, hogy a törlesztési időszakban a társaság a földterületet díjmentesen használhatja.

Ha fenti jogcímeken a társaság részéről átengedett pénzösszeg meghaladja az évi 50 millió forintot, akkor az 50 millió forint feletti rész már a normál SZJA szabályok szerint adózik. Ha több tagnak történt kifizetés, akkor az összegek összeadódnak, és az 50 millió forint feletti részt egyenlő arányban kell a tagok adóbevallásakor figyelembe venni.