A Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) 2020-ban a jogszabályok módosításával számos ponton változott, jelen cikkben a fontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.
Az MKR-ben tag gazdálkodók számára a kárenyhítő juttatás csak olyan káresemény után kerül megállapításra, amelyet
- határidőben, elektronikus úton bejelentettek
- az adott kultúrában, üzemi szinten 30 %-ot meghaladó mértékű hozamkiesést okozott
- az adott kultúrában üzemi szinten 15 %-ot meghaladó mértékű hozamérték csökkenést szenvedett el.
Az adott káreseményt – a káresemény bekövetkezésétől számított – 15 napon belül be kell jelenteni. „Pontszerű” káresemények esetén – amikor pontosan megállapítható a káresemény időpontja – a káresemény napjától számítódik a 15 nap. Ezek a káresemények: felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy és a vihar.
„Tartam” káreseményeknek nevezzük azokat, amelyek nem egy adott időpontban jelentkeznek, hanem egy hosszabb időszakot jelentenek, ilyenek az aszály, a belvíz, a téli fagy és a mezőgazdasági árvíz. Ezen káreseményeknél a 15 napos bejelentési határidő attól a naptól számítódik, amikor a kultúrában a károsodás első alkalommal észlelhető volt.
További speciális határidőket is figyelembe kell venni a káresemény bejelentésekor:
- a téli fagykár legkésőbb április 15-ig
- tavaszi fagykár legkésőbb május 31-ig
- őszi fagykár szeptember 1-től november 30-ig
- aszálykár április 1-től szeptember 30-ig
jelenthető be az elektronikus felületen.
Amennyiben az elemi káresemény március 31-e után következik be, és a kárbejelentés határideje az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés május 15-ig is megtehető. Ezen szabály miatt – bár a téli fagy bejelentésének legkésőbbi határideje április 15. – a káresemény már március 31. előtt bekövetkezett, így a téli fagy esetében ez a könnyítés nem alkalmazható!
.
Bejelentés tartalmát érintő változások
Amennyiben az adott kultúra esetében szaporítóanyag célú termesztés bejelölése megtörtént, a vetés bejelentési bizonylat sorszámát is rögzíteni kell a felületen. A kárenyhítő juttatás tekintetében akkor kerül figyelembevételre a növénykultúra egységes kérelemben történő szaporítóanyag célú megjelölése, ha az ügyfél a terület vonatkozásában a vetőmag-előállítást a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet alapján végzi. A kárenyhítési eljárás szempontjából a hibridnapraforgó és a hibridkukorica szaporítóanyag-előállítás céljából termesztett növénykultúrának minősül.
Idei évtől amennyiben az aszállyal érintett károsodott kultúra búza, kukorica, őszi árpa, napraforgó vagy őszi káposztarepce, a bejelentéskor az alábbi adatok megadása is kötelező:
- vetés időpontja
- kijuttatott N, P, K hatóanyag
- tőszám
- műtrágyázás, illetve a szerves trágyázás időpontja
- öntözés időpontja és dózisa.
További változás, hogy szőlő és gyümölcsültetvény esetében a telepítés és a termőre fordulás időpontját is meg kell adni.
Ültetvények esetében csak arra az ültetvényre leadott kárbejelentés elfogadható, ahol:
- az ültetvény termőre fordult
- a kárbejelentés időpontjában még termő
- a megyei referenciahozam leadására képes
- szakszerűen művelt állapotban van.
Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes egyedek aránya eléri a 70 százalékot a technológiából adódó sor- és tőtávolsággal kalkulált legmagasabb egyedszámhoz képest.
Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat megfelelően elvégezték, beleértve a metszést is.
.
Kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó változások
Az idei évtől, amennyiben a betakarított mennyiség alapján számított tárgyévi hozam 30 %-ot meghaladó mértékben múlja alul a kárbejelentésre hozott döntésben igazolt káresemény utáni várható hozamot, akkor tárgyévi hozamként a kárbejelentésre hozott döntésben igazolt káresemény utáni várható hozamadatot kell figyelembe venni.
Egy számszerű példával élve:
Kajszi területre tavasz fagykár kerül bejelentésre:
- várható hozam a káresemény előtt: 12 tonna/ha
- várható hozam a káresemény után: 8 tonna/ha (34 %-os csökkenés)
- a kárbejelentést követően hozott döntésben az igazolt káresemény utáni hozam 8,1 tonna/ha (33,5 %-os csökkenés)
A kárbejelentést követően kiderül, hogy a hozamveszteség nagyobb volt az igazoltnál (pl. mert más káresemények is történtek a növénnyel, melyek viszont nem kerültek bejelentésre), így a betakarítást követően a mérlegjegyek alapján a kárenyhítési juttatás megállapítására szolgáló nyomtatvány kitöltésekor a gazdálkodó arról nyilatkozik, hogy a tényleges hozama 2 tonna/ha (84 %-os csökkenés)
Fenti példa az elmúlt években nem jelentett problémát, a juttatás kiszámításakor a gazdálkodó által megadott tényleges hozamot vették alapul, azonban a jogszabálymódosítást követően, mivel a 2 tonna/ha a 8,1 tonna/ha adathoz képest 75,3 %-os eltérést mutat, ezért a kárenyhítő juttatás kiszámításakor nem a gazdálkodó által megadott 2 tonnát, hanem a 8,1 tonnát veszik alapul tárgyévi hektáronkénti hozamként, ami jelentősen csökkenti a kárenyhítési juttatás összegét.
A fenti helyzet elkerülésére számos megoldást tehetünk:
- ha a kárbejelentést követően az állomány további romlása figyelhető meg, akkor célszerű új kárbejelentést tenni
- a kárbejelentésre kapott döntést minden esetben alaposan tanulmányozzuk át – szükség esetén szaktanácsadó segítségével –, és ha az igazolt adatok eltérnek az általunk tapasztalt állapothoz képest, ezt haladéktalanul jelezzük az agrárkármegállapító szerv felé
- ha az év folyamán az adott kultúrát más időjárási káresemény is sújtja, akkor mindenképpen jelentsük be azt is az elektronikus felületen, mert a kárenyhítő juttatás kiszámításakor a hozamkiesés adatai összeadódnak.
A teljes kárenyhítési juttatásra csak abban esetben jogosult a gazdálkodó, ha rendelkezik érvényes mezőgazdasági biztosítással, amely az egységes kérelmében bejelentett terület legalább felére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjed.
Idei évtől csak az alábbi káresemények valamelyikére kötött biztosítás vehető figyelembe: aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar. Az eddigi években népszerű tűz és homokverés károkra kötött biztosítások nem elegendőek a feltétel teljesítéséhez.
