2025-től új Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG24) program indul. A pályázati felhívás végleges változata már megjelent, és – tekintettel a felkészülési idő rövidségére – ezzel a kis összefoglalóval szeretném segíteni sikeres kérelembenyújtásra való felkészülést.
A felhívás szerint a pályázat benyújtására elektronikus úton 2024. november 25. és 2024. december 23. között lesz lehetőség.
A kérelem benyújtásához semmilyen dokumentumot nem kell csatolni.
A program kötelezettségvállalási időszaka 2025. január 1-től indul és 5 évig tart, a véglegesített támogatási összegek mellékelt táblázatban megtekinthetőek.
A program 5 éves időszaka alatt minden napra jogszerű földhasználattal kell rendelkezni, így azon területek esetében, ahol a földhasználati szerződés a program alatt jár le, kiemelten fontos, hogy a hosszabbítás bejegyzésre kerüljön és ne legyen egyetlen nap kihagyás se a két szerződéses időszak között. Azon területeknél, ahol a földhasználat megszűnik a megvalósítási időszakban, lehetőség lesz a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (KET) csökkentésére és a megszűnt földhasználattal érintett földrészek szankciómentes visszavonására vis maior-os részleges visszavonási eljárás keretében.
Abban az esetben, ha osztatlan közös földterület esetén a program ideje alatt történik meg a kimérés és emiatt máshova kerül az általunk használt földrészlet, szintén lehetőség lesz az úgynevezett vis maior keretében történő részleges visszavonásra, így az érintett területre addig felvett támogatást nem kell visszafizetni.
Ültetvény földhasználati kategória esetén lehetőség lesz olyan ültetvényterülettel is csatlakozni, amelyen az ültetvény még nem került eltelepítésre. Ha a telepítés 2025. június 9-ig megtörténik, akkor már az első évre is jogosult kifizetésre, ha csak ezen időpont után, de 2026. június 9-ig történik meg a telepítés, akkor az első évben nem, csak a következő évtől lesz jogosult a támogatásra. Ha 2026. június 9-ig sem létesül ültetvény az adott táblán, akkor a terület kizárásra kerül a programból.
Az egyes KET-ekhez Tematikus előíráscsoportot (TECS) kell választani. Az előíráscsoportok lehetnek horizontálisak vagy zonálisak, attól függően, hogy bárhol vagy csak bizonyos területeken lehet őket választani.
Horizontális előíráscsoportok:
- szántó
- talajmegújító gazdálkodás szántó
- gyep
- ültetvény
- nádas
Zonális előíráscsoportok:
- Natura 2000 szántó
- MTÉT Túzokvédelmi szántó
- MTÉT Madárvédelmi szántó
- MTÉT Kék vércse védelmi szántó
- MTÉT Élőhely-védelmi gyep
Az egyes előíráscsoportokon belül a kötelezően betartandó vállalásokat választható előírásokkal egészíthetjük ki. Minden plusz vállalás további támogatást eredményez és többletpontot jelent a pályázat bírálatakor.
Egy előíráscsoporton belül maximum két előíráscsomag alakítható ki, egy pályázaton belül több előíráscsoport is választható.
Az egyes földhasználati kategóriák választható előírásainak ismertetése itt érhető el:
.
Szankciók
Az előző AKG-hoz képest a legjelentősebb változás a szankciók rendszerét érintette: jelentősen szigorodtak az egyes előírások be nem tartásáért vagy megszegéséért járó támogatás-levonások.
Míg az AKG21 esetén több előírás egyidejű megsértése is jellemzően a támogatás összegének legfeljebb 10-20 %-nak levonását jelentette, az AKG24 programban két-három feltétel megsértése is eredményezheti a teljes adott évi támogatás elvesztését.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szankciók miatti levonások nem haladhatják meg az adott évi kifizetés 100 %-át, így egy komolyabb szabálysértés esetén sincsenek veszélyben a területhez kötődő alap- és egyéb kiegészítő támogatások és áthúzódó szankció alkalmazására sem kerül sor.
Mindenképpen célszerű az előíráscsomagok összeállításához szaktanácsadó segítségét kérni és mérlegelni az egyes vállalások esetén az előnyöket és a hátrányokat. Kevesebb vállalás esetén egyrészt a hektáronként elérhető támogatás összege lesz kisebb, másrészt a pályázat alacsonyabb pontértéke azt is okozhatja, hogy a kérelem elutasításra kerül. Azonban azt is látni kell, hogy az AKG24 esetén a vállalásokat maximálisan be kell tartani még akkor is, ha ez többletköltséggel vagy hozamkieséssel jár.
Az egyes földhasználati kategóriák vonatkozásában alkalmazott szankciók leírása és mértéke itt található:
Területek felmérésére és elkülönítésre vonatkozó szabályok
A támogatási jogosultság alapegysége a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (KET).
A KET az a terület, amely
- EOV koordináták alapján beazonosított,
- egy ügyfélhez köthető,
- egy földhasználati kategóriába bevitt,
- ültetvény esetén egy ültetvénycsoportba (extenzív gyümölcsültetvény, intenzív gyümölcsültetvény, szőlőültetvény) tartozó növényfajokkal hasznosított,
- a MePAR egy fizikai blokkján belüli,
- térképileg egyértelműen lehatárolt, összefüggő földterület.
Változás az előző programokhoz képest, hogy a támogatási kérelemben a területeket 3 méteres pontosság helyett legalább 1 méteres pontossággal EOV koordináták megadásával vagy shape file feltöltésével kell megadni. Az előző AKG, illetve ÖKO pályázatoknál készített poligonnal rendelkező gazdálkodók azokat a poligonokat is feltölthetik, azonban célszerű ellenőrizni, hogy a poligonok megfelelnek-e a szigorúbb pontosságra vonatkozó előírásnak és időközben a művelt terület határai nem módosultak-e, mert a feltöltött poligon nem fedhet nem támogatható területre vagy más használatában álló földrészletre, a pontatlanság komoly szankciókat vonhat maga után. Célszerűbb a jelenlegi művelési állapotnak megfelelően shape file-t készíteni, és a szabadban készült mérést az általunk jogszerűen használt kataszter határához igazítani, így a későbbi támogatáslevonás vagy visszafizetés elkerülhető.
Az öt éves programra tekintettel az esetleges „elműveléseket” is javasolt most helyre tenni, mert komoly szankciós kockázata lehet annak, ha a szomszéd beleművel a poligonunkba, vagy ha mi művelünk túl a kataszteri határon és a túllógó részt minden évben el kellene választanunk az AKG-s területektől.
Az AKG24 program esetében már nem kell papír alapú területmérési jegyzőkönyvvel rendelkezni, azonban a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű lehet, ha a lemért terület adatai a mérését végző által aláírt módon is rendelkezésre állnak.
A KET meghatározása során a MePAR-ban lehatárolt nem támogatható területeket nem lehet figyelembe venni.
A KET beazonosítása során nem a teljes kataszteri terület mérete az irányadó, hanem a mezőgazdaságilag ténylegesen művelt, kultúrával fedett és a jogszerű földhasználati jogosultsággal rendelkező területet kell figyelembe venni, így adott esetben a lemért terület kisebb lehet, mint a földhivatali nyilvántartásban szereplő terület, mert a tényleges művelt terület nem ér ki a kataszteri határig.
A támogatási kérelem beadásakor az el nem telepített ültetvényeket célszerű lehet külön KET-ként felmérni, mert a kifizetési kérelem beadásakor egyszerűbb a rögzítés, és ha mégsem valósul meg a telepítés, akkor az érintett tábla visszavonása is gyorsabb. Az Egységes Kérelemben a KET azon része után igényelhető kifizetés, amelyen az Egységes Kérelem szankciómentes benyújtásának jogvesztő határnapjáig eltelepített ültetvény található.
Ültetvények esetén további szempontok a KET meghatározásához:
- ha művelőutak veszik körbe az ültetvényt – akár négy oldalról is – akkor a szélső sor lombkoronájának középpontjától a sortávolság fele és a művelőút maximum 3,5 méteres szélességig beszámítható a KET területébe.
- ha az adott oldalon nincs művelőút, akkor a lombkorona középpontjától a sortávolság fele számítható bele a KET területébe
- ha az ültetvény körül kerítés is található, akkor a fenti területeket maximum a kerítés vonaláig lehet figyelembe venni.
- azonos (extenzív vagy intenzív) gyümölcsültetvénybe tartozó eltérő fajjal hasznosított homogén ültetvények felvehetőek egy KET-be, amennyiben minden tábla eléri a minimum 0,25 hektárt, azonban az extenzív és intenzív támogatási összegre jogosult területek nem lehetnek egy KET-en belül még akkor sem, ha azonos fajhoz tartoznak!
.
Területek elkülönítése
Az AKG24 előírásai szerint szántó és ültetvény földhasználati kategóriák esetében a KET-et a szomszédos területektől el kell választani, amennyiben a KET-en és a szomszédos területen azonos hasznosítású kódú kultúra termesztése történik.
Az elkülönítésnek a növény kultúra- és annak tarló állapota esetén is meg kell valósulnia!
Az elkülönítés lehet:
- szántó esetén:
- a szomszédos területtől eltérő hasznosítású legalább 2 méter széles zöldugar vagy méhlegelő sáv VAGY
- a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. fa karó T-ülőfa elhelyezése)
- ültetvény esetén:
- a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. fa karó T-ülőfa elhelyezése) VAGY
- a közös sarokpontokon/töréspontokon az utolsó oszlop vagy törzstőke megjelölése élénk színű festékkel
.
Kötelezettségek, előírások
A nyertes gazdálkodónak részt kell vennie az AKG kötelező képzésen a támogatói okirat kézhezvételét követő egy éven belül, azoknak is, akik az előző AKG programok esetén már részt vettek ilyen képzésen. Az ŐCSG-k esetén az ŐCSG képviselője és tagja is részt vehet, gazdasági társaságok esetén a vezető tisztségviselője, tagja vagy alkalmazottja is teljesítheti a kötelezettséget.
Továbbra is fennáll a gazdálkodási napló vezetésre vonatkozó kötelezettség, melyet papír alapon vagy elektronikusan lehet teljesíteni. A gazdálkodási napló adatait 2025. év vonatkozásában a NÉBIH e-GN rendszerébe legkésőbb 2026. január 31-ig kell feltölteni.
Mind a szántó, mind az ültetvény földhasználati kategória esetében alapkövetelmény lett a bővített talajvizsgálat elvégzése, illetve ültetvények esetén a levélanalízis is az alapcsomagban előírt kötelezettség lett.
A tápanyag-gazdálkodási tervet a következő évi növényekre vonatkozóan minden év szeptember 30-ig kell elkészíteni, ha az adott tábla betakarítása szeptember 30-át követően fejeződik be, akkor a betakarítást követő 30 napon belül kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet.
2025. évre az Egységes Kérelem benyújtási határidejének utolsó napjáig kell a tápanyag-gazdálkodási tervet elkészíteni.
.
Szántóföldi földhasználati kategória
A kategóriába bevitt KET-ek esetén támogatás igényelhető minden szántóföldi növény- és zöldségfélére, valamint ültetvény módjára termeszthető zöldségnövényekre, lágyszárú gyümölcsökre, gyógy-, aroma- és fűszernövényekre, rizsre, zöldugarra és méhlegelőre.
Nem támogatható az energiafű, nád, tarló, pihentetett terület, energetikai céllal telepített kínai nád, fás szárú energetikai ültetvény, valamint az ültetvény földhasználati kategóriába sorolt növényfajok és ideiglenes gyep hasznosítás.
Az egyes előíráscsoportokhoz tartozó vállalások részletes ismertetése itt megtekinthető, jelen összefoglalóban csak a legfontosabb változásokat emeltem ki.
A zöldugarra vonatkozó előírások jelentősen módosultak, már nem kötelező 3 évig ugyanazon a helyen fenntartani, hanem az adott év szeptember 30-a után leforgatható és a következő évben másik helyen is megvalósítható. Ugyanúgy legalább 3 féle növényből álló keveréket kell elvetni, amelyből legalább az egyiknek évelő szálas pillangós növénynek kell lennie.
A zöldugar szegély kialakítása a KET szélén történhet 6-20 méter szélességben. A szegély a KET egyik oldalán is lehet, de körbe is futhat a tábla körül.
A minimális szegély meghatározása már nem a KET-ek kerületéhez viszonyítva történik, hanem a KET szegélyek területének el kell érnie a vállalással érintett KET-ek területének 5 %-át.
A választható előírások közül a legnagyobb többlettámogatást a szálas pillangós takarmánynövény, a zöldugar és a méhlegelő vetésszerkezeten belüli legalább 20 %-os arányára vonatkozó vállalás jelenti, melyből a zöldugar és a méhlegelő aránya minimum 5 %. A százalékok a teljes vállalással érintett területre vonatkoznak.
Ami ebben az esetben jelentős változás, hogy a vállalás nem teljesítése esetén a szankció elérheti az adott évi teljes AKG támogatás összegét!
Ez komoly szigorítás az AKG21-hez képest, ezért mindenképpen alapos megfontolást igényel a vállalása, és kiválasztása esetén minden évben teljesíteni is kell az előírást, a teljes elvonás elkerülése érdekében.
A szervestrágya kijuttatása vállalás esetén változott a kijuttatandó mennyiség meghatározása. A gyakorlat akkor fogadható el, ha az adott növényre a tápanyaggazdálkodási tervben meghatározott N hatóanyag legalább 40 %-át a szervestrágya hasznosuló N tartalmából biztosítja. Eddig ez az érték 75% volt, így jelentősen csökkent a gyakorlat elfogadásához szükséges kijuttatandó szerves trágya mennyisége.
A melléktermék bedolgozására vonatkozó vállalás esetén meghatározásra kerülnek azon növények, amelyeknél a gyakorlat teljesíthető, és ugyanabban az évben ugyanarra a táblára a melléktermék beforgatása gyakorlat és az AÖP tarlóbontó mikrobiológiai készítmény kijuttatása és bedolgozása gyakorlat egyszerre nem választható.
.
Ültetvény földhasználati kategória
A kategóriában támogatható növényfajok listája itt található. Az adott fajon belül a minimális tőszámtól függően extenzív vagy intenzív ültetvényre vonatkozó támogatási összeg is elérhető.
Az ültetvények életkora a támogatási kérelem benyújtásakor nem lehet több, mint 26 év – kivéve a dió, pekándió, szelídgesztenye, a komló és a szőlő ültetvényeket.
Faiskola és csemetekert nem támogatható.
A telepítést követően a termőre még nem fordult ültetvény is támogatható.
Kizárólag homogén ültetvény támogatható. Homogén az ültetvény, ha az azonos fajok aránya legalább 95 %.
A hiányzó, kiszáradt vagy termőképtelen egyedek aránya legfeljebb 15 % lehet hektáronként a térállásból számított tőszámot alapul véve.
A levélanalízis elvégzése alapkövetelmény lett.
Ültetvény kivágására és újratelepítésére a Felhívás szerint akkor van lehetőség, ha a régi ültetvény kivágására az adott év október 1. napja után kerül sor és az újratelepítés a kivágást követő évben az Egységes Kérelem benyújtási időszakának végéig megtörténik.
A kivágásra vonatkozóan a Felhívás további részletszabályokat is tartalmaz.
.
Gyep földhasználati kategória
A legeltetett és kaszált területek vonatkozásában a támogatás összege megegyezik, a terület jelölése az adott évi tényleges hasznosításnak megfelelően történhet.
A földhasználati kategóriába bevitt teljes terület vonatkozásában teljesíteni kell a 0,2 ÁE/év átlagos legeltethető állatsűrűséget, azonban tényleges legeltetés folytatása nem kötelező.
Az állatsűrűségre vonatkozó előírást kizárólag a kedvezményezett, mint az állatok bejelentett tartója teljesítheti, bértartásra, bérlegeltetésre nincs lehetőség és célszerű ügyelni arra is, hogy az őstermelők családi gazdasága esetén a TIR-ENAR rendszerbe bejelentett állattartó az AKG24 támogatást igénylő legyen, mivel az ŐCSG tag által tartott állatok sem fogadhatóak el.
Azon táblák esetén, amelyekre a „Legeltetés a gyepek alul- és túllegeltetése nélkül” vállalás igénylésre kerül az Egységes Kérelemben legeltetett hasznosítással kell beadni, és pásztoroló vagy szakaszolt legeltetést kell alkalmazni. Mivel a vállalás a teljes AKG időszakra vonatkozik, ezért minden évben kötelező az érintett táblák legeltetéssel történő hasznosítása.
.
Bár az előírások jó része nem változott meg jelentősen, azonban az előző pályázatokhoz képest a szankciók drasztikusan szigorodtak, amely miatt a választható előírások gondos mérlegelése szükséges. A felkészülési idő rövid, és ahhoz, hogy megalapozott, teljesíthető vállalásokat tartalmazó döntést hozzunk, mindenképpen szükséges az előzetes tájékozódás és a tervezés. Egy felkészült szaktanácsadó segíthet a gazdaság adatai alapján az optimális előíráscsomagok összeállításában, a pályázat megfelelő elkészítésében és benyújtásában, valamint a fenntartási időszak alatt is segítséget nyújthat a kötelezettségek nyomon követésében és az adminisztrációs feladatokban, hogy az elnyert támogatás levonások nélkül és időben megérkezve segítse a gazdálkodást.
