A nitrát-adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók

Az érintett gazdálkodóknak 2020. január 1. és 2020. március 31. között kell a gazdálkodási naplóban szereplő adatok alapján az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni.

.

Kire vonatkozik?

A követelmények betartásának kötelezettsége, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség minden olyan gazdálkodóra kiterjed, aki:

  • nitrátérzékeny területen gazdálkodik (kivéve azt a gazdálkodót, aki a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattatást végez)
  • nitrátérzékenynek nem minősülő területen magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végez

.

Melyek a nitrát-érzékeny területek?

  • a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) szerinti fizikai blokkok szintjén közzétett blokkok
  • az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe
  • a nagy létszámú állattartó telepek, valamint az állattartó telephez kapcsolódó siló- és trágyatárolók területe, valamint a trágyafeldolgozás területe

.

Mi minősül nagy létszámú állattartó telepnek?

Olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:

  • 30 ló, vagy
  • 50 szarvasmarha, vagy
  • 200 juh, kecske vagy
  • 100 sertés, vagy
  • 2.000 broiler baromfi, vagy
  • 500 kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka stb.) vagy
  • 50 strucc, vagy
  • 50 anyanyúl és szaporulata, vagy
  • 50 prémes állat

.

Milyen követelményeknek kell eleget tenni?

  • Nyilvántartásvezetés: A nitrátérzékeny területen minden gazdálkodónak, valamint a nem nitrátérzékeny területen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek folyamatos nyilvántartást (Gazdálkodási Napló) kell vezetniük.
  • A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátjának betartása: Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiséget is.
  • Trágyakijuttatási tilalom: Október 31. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, amely február 1-jétől megengedett, azzal, hogy fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra a trágyakijuttatás minden körülmények között tilos.
    Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.
  • Lejtős területen történő trágyázás: 12%-nál meredekebb lejtésű területen műtrágya és szerves trágya csak a jogszabályi feltételek mellett alkalmazható. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki, kivéve a legelő állatok által elhullajtott trágyát.
  • Hígtrágya kijuttatás: Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozottan, a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően használható fel mezőgazdasági területen, továbbá 6%-os terepesés felett, 12%-os lejtésig, csak csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással juttatható ki. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.
  • Műtrágyázás: Nitrátérzékeny területen a szükséges műtrágya mennyiséget 5 évnél nem régebbi talajvizsgálat alapján kell meghatározni, figyelembe véve a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó egyéb szempontokat is.
  • Szerves trágya termőföldön történő tárolása: Istállótrágya mezőgazdasági területen történő tárolása során be kell tartani az ideiglenes tárolásra vonatkozó előírásokat.
  • Trágyatárolóra vonatkozó előírások: Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának legalább 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie.
  • Silótárolóra vonatkozó előírások: Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor a tároló aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak.

.

Az adatszolgáltatást elektronikusan kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz benyújtani. Adatszolgáltatás hiányában a talajvédelmi hatóság bírságot szabhat ki, melynek mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének súlyosságától függően 10.000-től 100.000 forintig terjedhet.