A rendszer nem csak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés által termelt jövedelmet és annak kiesését is figyelembe veszi.
A Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer létrehozása óta jelentős segítséget jelentett a csatlakozott gazdálkodóknak a szélsőséges időjárási események jövedelmükre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésében. A növénytermesztés hozamkiesése esetén a támogatás biztosíthatta a további termelés és a megélhetés költségeit.
A rendszer azonban egyrészt csak az időjárási kockázatok által okozott károk enyhítésére adott lehetőséget, ám a mezőgazdasági termelést és annak eredményességét más tényezők is veszélyeztethetik, pl:
- növény és állatbetegségek, járványok
- piaci zavarok, értékesítési nehézségek
- ingadozó felvásárlási árak.
Az MKR másik jelentős hiányossága, hogy csak a növénytermesztési ágazat szereplői számára jelentett biztonságot, az állattenyésztési ágazat szereplői nem élhettek a lehetőséggel.
A 2020 végén létrehozott új Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer (MKR2) a fenti hiányosságokra jelenthet megoldást.
Az MKR2-ben a nem időjárási okból kieső jövedelmek kompenzálására nyílik lehetőség, és a rendszerben nem csak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés által termelt jövedelmet és annak kiesését is figyelembe veszik.
A rendszer abban az esetben fizet kompenzációt a gazdálkodóknak, ha a jogszabályban felsorolt okok miatt a tárgyévi mezőgazdasági jövedelme legalább 30 %-kal elmarad a megelőző három év átlagjövedelmétől (referenciajövedelem). A referenciajövedelem kiszámításakor a gazdálkodó által megadott adatokat veszik alapul. Nem jár kompenzáció abban az esetben, ha a jövedelem kiesése a mezőgazdasági üzem méretének változása vagy gondatlanság miatt következett be.
A kompenzáció mértéke a referenciajövedelemhez képest a tárgyévi jövedelemkiesés 69,9 %-a, figyelembe véve az üzemméret változásából fakadó korrekciót.
A Krízisbiztosítási Rendszerhez történő csatlakozás feltételei:
- a gazdálkodó rendelkezik legalább 3 lezárt működési évvel
- az elmúlt 3 évben az SZJA bevallás során nem élt az ún. nemleges nyilatkozattételi jogával. A nemleges nyilatkozattételi lehetőség népszerű volt azon gazdálkodók körében, akik mezőgazdasági árbevétele nem haladta még a négymillió forintot és rendelkeztek az bevételük 20%-át elérő költség számlával, mivel ez SZJA mentességet jelentett számukra.
- a gazdálkodó a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, és készletnyilvántartást vezet
A rendszerhez való csatlakozás önkéntes és három évre szól. Amennyiben a gazdálkodó csatlakozik a rendszerhez, abban az esetben valamennyi területével és teljes állattállományával köteles csatlakozni.
A csatlakozási kérelem benyújtási határideje.
2021. február 2 – 2021. február 28.
A kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstár elektronikus felületén. A kérelem ügyintézése és az adatszolgáltatások során kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A rendszerhez csatlakozó termelőknek a megelőző három évre vonatkozóan részletes adatokat kell szolgáltatniuk
- az általuk használt földterületeikről és termesztett növényekről
- az állatállományról
- a hozam adatokról
- a készletekről
- az értékesített mennyiségekről és a bevételekről.
Fenti adatokat a benyújtást megelőző három év vonatkozásában a csatlakozást követően szükséges megadni, majd a rendszer tagjaként folyamatosan fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség, melynek elmulasztása szankciókkal vagy a kárenyhítés kifizetésének elvesztésével járhat.
A csatlakozás évében szükséges adatszolgáltatásokról és a határidőkről szóló kivonat innen letölthető.
A csatlakozási kérelem benyújtását követően a Magyar Államkincstár (MÁK) meghatározza a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét, melynek alapja a termelő gazdaságának vetésszerkezete és állatállománya. A hozzájárulás mértékéről tájékoztatja termelőt, a hozzájárulás befizetését a tárgyév szeptember 15. és október 15. között kell teljesíteni. A krízisbiztosítás meghatározásakor figyelembe vett díjtáblázat innen letölthető.
A tárgyévet követően a kompenzációra jogosult gazdálkodók május 2. és május 31. között nyújthatják be a kifizetési kérelmüket, melyhez csatolni szükséges az alátámasztó igazolásokat. A megítélt kompenzáció kifizetésére tárgyévet követő év októberében kerül sor.
Azon gazdálkodók számára, akik megfelelnek az alapkritériumoknak mindenképpen célszerű csatlakozni a Mezőgazdasági Krízisibiztosítási Rendszerhez, hiszen számos, előre nem látható és nehezen vagy egyáltalán nem kivédhető kockázat esetében biztosíthatja a tovább működés anyagi feltételeit. Olyan kockázatok esetében is igénybe vehető, melyekre jelenleg nincs lehetőség piaci alapon biztosítást kötni.
Azonban az adatszolgáltatási kötelezettség bonyolultsága, gyakorisága és sokrétűsége, a szükséges iratok folyamatos vezetése és rendelkezésre állása, valamint a számos határidő miatt a rendszerhez csatlakozó gazdálkodóknak mindenképpen javasolt szaktanácsadóval való együttműködés azért, hogy a folyamat során a hibák vagy a mulasztások elkerülhetőek legyenek.
