Az elmúlt napokban tapasztalt télies időjárás és a hajnali fagyok miatt ismét aktuálissá váltak a kárbejelentések.
A mezőgazdaságban a fagykár jelentős hozamkiesését okozhat, a kár mértéke csak nehezen mérsékelhető és a károsodott növénykultúra nem, vagy csak korlátozott mértékben képes kiheverni a fagy okozta veszteségeket. A szántóföldi kultúrák esetében a fagykárral sújtott tábla újra vetése is jelentős költséggel jár. Fenti tényezők miatt is fontos a káresemény bejelentése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe (MKR), hogy – a feltételek fennállása esetén – a hozamcsökkenés és a többletköltség által okozott veszteségeket részben kompenzálja a kárenyhítő juttatás.
A rendelet kétféle fagykárt különböztet meg:
- Téli fagykárról beszélünk, ha a táblán a talajszint felett két méter magasságban -150C vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet a téli időszakban. A rendelet az őszi kalászos gabona-, repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak téli fagy okozta kipusztulásából, valamint ültetvényben a termőrész vagy a növény téli fagy okozta elhalásából eredő káreseményeket sorolja ide.
- Tavaszi fagyról beszélünk akkor, ha a káreseményt a táblán a talajszinttől számított két méter magasságban mért -20C vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet okozza bármilyen, a táblán termesztett kultúrában.
Fontos különbség a két káresemény között az is, hogy a téli fagykár „tartam”-szerű káresemény, mert a kár bekövetkezése nem köthető egy adott időponthoz, így a rendelet alapján a kár bejelentésér attól az időponttól számított 15 nap áll rendelkezésre, amikor a károsodás a kultúrában észlelhetővé válik, így a bejelentésre – ha a károsodás csak később kerül felfedezésre – hosszabb határidő áll rendelkezésre. A jogszabály azonban rögzíti, hogy a bejelentést legkésőbb a tárgyév április 15-ig meg kell tenni.
Ezzel szemben a tavaszi fagykár „pont”-szerű káresemény, hiszen pontosan megállapítható az a nap, amikor a tavaszi fagy bekövetkezett a kultúrában. Ilyen típusú káreseménynél a bejelentésre a káresemény bekövetkezését követő 15 nap áll a rendelkezésünkre, így a határidő sokkal nagyobb körültekintést igényel!
A vonatkozó rendelet tartalmaz egy, az egységes kérelem benyújtási időszakában alkalmazandó könnyítést is a bejelentési határidőkkel kapcsolatban. Amennyiben a káresemény tárgyév április 1-je után következik be ÉS a kárbejelentésre nyitva álló határidő az egységes kérelmek szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le (május 15.), akkor a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig tehető meg. Ezt a könnyítést az indokolja, hogy az EK beadási időszak alatt a kárbejelentést megelőzően a tárgyévi EK kérelmet be kellene adni és ez nagyobb kérelmek esetében jelentős nehézséget okozna a határidő betartásában.
Fontos azonban, hogy a fenti könnyítés csak abban az esetben alkalmazható, ha a káresemény április 1-jét követően következik be, tehát a március végi fagyok okozta károk bejelentését 15 napon belül meg kell tenni!
Kárbejelentéskor fontos vizsgálni azt is, hogy a jogszabályban rögzített időjárási feltételek fennállnak-e a gazdálkodó táblái vonatkozásában. Ehhez segítséget nyújthat a https://agro.met.hu/ honlap, ahol – a regisztrációt követően – lehetőség van arra, hogy az érintett tábláink vonatkozásában az MKR-ben szereplő időjárási jelenségek (aszály, felhőszakadás, vihar, őszi téli és tavasz fagy) előfordulását ellenőrizzük.
Az MKR-be történő bejelentésekkel kapcsolatban még két dologra szeretném felhívni a figyelmet.
Amennyiben a kárbejelentés ügyintézése során a kárbejelentésünket elutasítják, mert nem megalapozott, az elutasítás semmilyen szankcióval nem jár a gazdálkodó számára, így célszerű a kárbejelentést akkor is megtenni, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az időjárási esemény bekövetkezett-e vagy a hozamkiesés mértéke eléri-e a jogszabályban előírt mértéket.
Sajnos az is gyakran előfordul, hogy az adott kultúrát a tárgyévben nem csak egy káresemény éri. A jogszabály értelmében a kárenyhítő juttatás megállapításának feltétele, hogy az adott kultúra vonatkozásában tárgyévben bejelentett összes káresemény által okozott hozamcsökkenés mértéke elérje vagy meghaladja 30 százalékot a referenciahozamhoz képest. Lehet, hogy a fagykár „csak” 10 százalékos hozamkiesést okozott, de ha ez nem kerül bejelentésre, egy másik káresemény bekövetkezésekor sem lehet figyelembe venni a be nem jelentett hozamkieséseket (pl. egy fagykár miatt elszenvedett 10 százalékos hozamcsökkenés nem került bejelentésre. Későbbiekben aszálykár miatt további 25 százalékos hozamcsökkenést történik, amely ugyan bejelentésre kerül, de mivel a hozam csökkenése így nem éri el összesen a 30 százalékot, a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elutasításra kerül).
Fentiek miatt javaslom, hogy a hozamkiesés mértékétől függetlenül tegyük meg a bejelentést az MKR rendszerbe, így a tárgyév végén minden káreseményt figyelembe vehetünk a kárenyhítő juttatás igénylésekor.
