Tervek szerint április 20-án indul a 2023. évi Egységes Kérelem benyújtási időszaka, mely az idén június 9-i g tart, eddig az időpontig lesznek szankciómentesen beadhatóak és módosíthatóak a kérelmek.
Még mindig nagyon sok a kérdőjel az idei támogatási rendszerekkel kapcsolatban. A tisztánlátást nehezíti, hogy még nincsenek kihirdetett jogszabályok és a beadási folyamatot segítő közlemények, nem ismert a beadófelület szerkezete és a kialakult gyakorlatra sem lehet támaszkodni. Nagyon sok régi szabály és fogalom változik, új előírások jönnek, a támogatások adminisztrációja is növekszik.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több kiadványt is közzétett az idei támogatásokról, melyek igyekeznek segíteni a gazdálkodókat, azonban ezek sem véglegesek, nem lehet tudni, hogy a rendelet megjelenéséig még milyen mértékben és milyen irányba fognak változni az előírások.
A honlapon már részletesen tárgyaltuk a támogatásokra vonatkozó új szabályrendszereket, ebben a cikkben csak a megjelenésük óta eltelt időszakban összegyűjtött kiegészítő információkat szeretnénk megosztani, és bizonyos összefüggésekre rávilágítani, ezzel is elősegítve a sikeres kérelembeadást.
.
Kondicionalitás …avagy Feltételesség
.
A Feltételesség előírásai minden gazdálkodóra vonatkoznak, akik alaptámogatást (BISS) vesznek igénybe. Az előző időszakban is voltak ilyen szabályrendszerek (Kölcsönös Megfeleltetés és a Zöldítés), ezeket vonták most össze Feltételesség címszó alatt. Az intézkedés „lánykori neve” Kondicionalitás volt, így is lehet vele találkozni a leírásokban.
Az alaptámogatás feltételeként bizonyos előírások megmaradtak az előző támogatási időszakokból – ezek az állandó gyepterületek fenntartása és a tarlóégetés tilalma illetve a Natura 2000 területeken a gyepterületek fenntartása. Bizonyos elemeket új előírásokkal bővítettek ki: a vízvédelmi sávok területén nem csak a műtrágya és a szervestrágya, hanem a növényvédőszer kijuttatása is tilos. Megszűnt viszont a kötelező diverzifikáció, az egyes növényeknek a vetésszerkezetben előírt arányaira vonatkozó előírás (ez az Agro-ökológiai Programban lesz választható vállalás).
.
És most a jelentősebb változások:
.
A 12%-os lejtő
A 12%-nál nagyobb lejtésű területeken a kapásnövények termesztése tilos és beleértve a kukorica, napraforgó, valamint az őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolsággal történő termesztését is.
Az számít érintett területnek, amely a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) 12 %-os fedvénnyel megjelölésre került. Tehát mindegy, hogy én milyennek látom a földem lejtését, ha a MePAR-ban fedvénnyel jelölt, akkor be kell tartanom az előírást.
Másik fontos kérdés, hogy a táblám érintett-e?
- Ha a tábla 2 hektárnál kisebb, akkor csak akkor érintett, ha legalább 50 %-a érintett a 12 %-os fedvénnyel.
- Ha a tábla 2 hektárnál nagyobb, akkor pedig csak akkor érintett az előírással, ha a 12 %-os fedvénnyel érintett terület vagy foltok összessége eléri az 1 hektárt.
Ha a tábla érintett táblának számít, akkor az alábbiakat tudjuk tenni:
- Nem termesztünk rajta kukoricát, napraforgót, se egyéb kapásnövényt és repcét is csak 24 cm-nél kisebb sortávval vetünk.
- Direktvetés alkalmazásával bármilyen növény vethető, viszont fontos kiemelni, hogy a direktvetést a tábla teljes területén kell alkalmazni, nem csak a fedvénnyel érintett részen.
- Szintvonalas művelést alkalmazunk, tehát a sorok nem merőlegesek a lejtőre nézve, hanem párhuzamosak. Ennek a technológiának az alkalmazhatósága elsősorban a tábla és a lejtős terület elhelyezkedésétől és alakjától függ, fontos kiemelni, hogy – a jelenlegi információk szerint – szankció akkor kerül alkalmazásra, ha a sorok merőlegesek a szintvonalakra, tehát ha „nem teljesen párhuzamosak”, az még nem jelent büntetést.
- A lejtős foltokon új táblát vagy táblákat hozunk létre és olyan kultúrát termesztünk, amit nem érint a korlátozás.
- Erózióvédelmi sávot hozunk létre a szintvonalakkal párhuzamosan. Ezek olyan, 3-20 méter széles, minimum 30 méter hosszú fás- vagy lágyszárú növényzettel borított területek, melyek célja a vízlefolyások megakadályozása.
Az előírás betartását nehezíti, hogy az idei év vetéstervén már nehéz változtatni. Az őszi káposztarepce már földben van, a tavaszi vetésű növények közül sokat érint az előírás (szója, napraforgó, kukorica), és a vetőmagokat is megrendelte a gazdálkodók többsége. Az őszi vetésű repce esetén valószínűleg mentességet fog kapni a gazdálkodó, mert akkor még nem tudhatott az előírásról, azonban a tavaszi vetésűeknél már erre nem látszik komoly esély, mindenképpen meg kell felelni az előírásnak.
.
Talajborítottság fenntartása
Legalább szeptember 30-ig biztosítani kell a minimális talajborítást az alábbi eszközökkel:
- tarló megőrzésével, sekély tarlóhántás és tarlóápolás végezhető
- őszi kultúra vagy másodvetés vetésével, ebben az esetben az előző tarló leforgatása/bedolgozása és a következő növény vetése között maximum 30 nap telhet el, addig a tarlót fenn kell hagyni.
Fontos kiemelni, hogy az Agro-ökológiai Programban is választható hasonló előírás, azonban ott szigorúbb feltételeknek kell megfelelni és vállalása esetén azok az előírások az irányadók.
.
Vetésváltás szabályai
A vetésváltást a gazdaság szántóterületein kell megvalósítani, a területbe nem számítanak bele az évelő szántóföldi kultúrák, az ideiglenes gyep, a parlagon hagyott területek és a víz alatt álló kultúrákkal borított területek.
Fő szabályként kötelező az éves vetésváltás, illetve azonos kultúra vetése esetén másodvetést kell alkalmazni a megfelelés érdekében. A másodvetés nem lehet azonos kultúra az előző, illetve a következő kultúrával és ha a másodvetés valamilyen vetőmagkeverék, akkor a keverék egyetlen összetevője sem lehet azonos az előző vagy a következő főnövénnyel.
Lehetőség lesz arra, hogy a gazdálkodó az adott évben a területének 33,33 %-án valósítja meg a vetésváltást és gondoskodik arról, hogy 3 éven belül minden területén legalább egyszer másféle főnövényt termeszt, mint a másik két évben.
Ennél az előírásnál kihívást jelenthet az az a helyzet, ha a gazdálkodónak nagyon szélsőséges eloszlású a tábláinak a mérete vagy kevés számú táblával rendelkezik, pl.: egy két- és egy tízhektáros tábla vagy egy darab húszhektáros tábla van a gazdaságban. Ekkor megoldást jelenthet, ha kétféle növényt felváltva termeszt a táblákon, mert akkor évente megtörténik a vetésváltás és nem kell alkalmazni az „egyharmados szabályt”.
A vetésváltásban azonos növénynek számítanak a botanikai osztályban szereplő azonos nemzetséghez tartozó növények, tehát az eddig alkalmazott őszi búza/tavaszi búza és hasonló „vetésváltások” már nem működnek, a búza az búza és a kukorica is kukorica, hiába siló, szemes vagy csemege.
2023-ban mentességet kapnak a gazdálkodók az előírás betartása alól, azzal a megkötéssel, hogy burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök és dinnye idén sem vethető önmaga után, de ez a szabály megegyezik az eddigi előírással.
2024-ben azonban már a 2023. évi vetés is vizsgálatra kerül a három éves időszakon belül.
.
Kötelező parlagoltatás
A szántóterületek legalább 4 %-án nem termelő területnek vagy tájképi elemnek kell elhelyezkednie, beleértve a parlagon hagyott területeket is VAGY a szántóterület legalább 7%-án nem termelő terület vagy tájképi elem kerül kialakításra, de ebbe beleértve a parlagterületeken kívül az ökológiai másodvetést, és a nitrogénmegkötő növényeket is.
A parlag definíciója is változik, az eddigi „fekete parlag” nem lesz elfogadható, növényi borítottságról vagy az előző évi tarló fennhagyásáról gondoskodni kell.
A parlagterületen tárgyév január 1. és augusztus 31. között csak tisztító kaszálás, tisztító legeltetés és szárzúzás végezhető, azonban a kaszálékot nem lehet lehordani a területről, továbbá talajművelés, vetés és betakarítás sem végezhető.
Fenti előírások miatt egy előző évben vetett szálas takarmánynövény vagy zöldugar kultúra is megfelelhet az új parlag előírásoknak, így az AKG/ÖKO programban részt vevő gazdálkodók is teljesíthetik az előírást a meglévő zöldugar, illetve szálas nitrogénmegkötő kultúrával vetett területeikkel, amennyiben azt nem törik fel és a kaszálékot sem hordják le.
Az előírás esetén a legfontosabb, hogy 2023-ban szintén lehetőség van a megjelölt parlagterületeken élelmiszer célú növény termesztésére (kukorica és szójabab kivételével!), így a többi terület akkor is jelölhető lesz a parlagnak, ha a területen tényleges növénytermesztés és betakarítás folyik az idei évben.
.
Agro-ökológiai Program (AÖP)
.
Az AÖP új támogatásként jelenik meg az idei Egységes Kérelemben, részletes szabályozását itt lehet elolvasni. A jogszabály megjelenése még várat magára, azonban az elmúlt időszakban bizonyos kérdések tisztázásra kerültek.
Az eddigi tervek alapján a gazdálkodó maximum 4 pont értékű vállalást tehet, és ebből legalább 2 pont teljesítése szükséges a támogatáshoz. Ha valaki 4 pontot teljesít, az is ugyanakkora összegű támogatásra számíthat, mint aki 2 pontot ért el.
A támogatáshoz kapcsolódóan a NÉBIH felületén elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése kötelező, ez azonban az idén még történhet papír alapon vagy egyéb szoftverben, a NÉBIH rendszerébe az adatokat elegendő utólag, 2024. január 31-ig feltölteni.
Azon gazdálkodók, akik valamely Vidékfejlesztési Program keretében már vezetnek gazdálkodási naplót – elsősorban az AKG/ÖKO támogatásban rész vevők – a pályázati felhívás módosítását követően szintén a NÉBIH elektronikus napló vezetésére lesznek kötelezve.
A vállalásokhoz kapcsolódóan nagyon sok adatot kell szolgáltatni az egységes kérelem benyújtásakor és azt követően is a kérelembeadó felületen szoros határidőkkel. Amennyiben akár csak egy tábla esetén egy bejelentés is elmarad, akkor a gazdaság teljes AÖP támogatása elveszik, ezért kiemelten fontos a folyamatos konzultáció a gazdálkodó és a támogatást adminisztráló szaktanácsadó között.
.
Utolsó frissítés: 2023. április 16.
