2021. január 1-től jelentősen megváltoztak az őstermelői adózás szabályai, a módosítások előnyei számos őstermelőt és őstermelői családi gazdálkodást (ÖCSG) érintettek az elmúlt évben. Azonban az idei év kiugró terményárai még egy közepes hozam esetén is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket az év végi számadáskor.
Az adójogszabályok meghatározzák, hogy az őstermelő jogosult az átalányadózás szabályai szerint kiszámítani a és bevallani a jövedelmét. Ez azt jelenti, hogy az éves bevételének költséghányada 90 %, és 10 % a jövedelem.
Egy számszerű példát hozva, ha 15 millió forint árbevételem keletkezett terményeladásból, akkor annak a jogszabály alapján elismert költségrésze 13,5 millió forint és 1,5 millió forint a megállapított jövedelmem, ami az adó alapját jelenti.
Az elismert költséghányad igazolására nem kell költségszámlákat gyűjteni és nyilvántartani, csak a bevételeimet kell felsorolni az értékesítési betétlapon így az adminisztráció is kisebb. Az így keletkezett jövedelem után számított adót még további kedvezmények érintik, összefoglalva a költséghányad alkalmazása a meghatározott értékhatárig, egy rendkívül kedvező és egyszerű adózási formát jelent az őstermelőknek és az ÖCSG-k tagjainak.
Azonban ez nem mindenkinek elérhető, a jogszabály egy maximális bevételi határt is meghatároz, amely alatt ez az adózási forma választható. Ez az adott évben érvényes éves minimálbér tízszerese, így 2022-ben 24 millió forint. ÖCSG esetén ezt az összeget meg kell szorozni az ÖCSG tagjainak számával, de maximum néggyel, így egy legalább négytagú ÖCSG 96 millió forintos árbevételig választhatja az átalányadózást.
Idén a terményárak extrém magasságokat értek el, és ez azzal a nem várt hatással is járhat, hogy a gazdaságunk bevétele átlépi az átalányadózás felső korlátjának meghatározott fejenként számított 24 millió forintot. Ebben az esetben a jogszabály értelmében már nem vagyunk jogosultak az átalányadózásra, hanem tételes költségelszámolással kell megállapítanunk a jövedelmünket.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szabály értelmében teljesen mindegy, hogy 10 forinttal vagy 1 millió forinttal léptük-e át a 24 millió forintot, illetve hogy a tételes költségelszámolás kötelezettsége a teljes 2022-es bevételre vonatkozik, nem csak 24 millió forint feletti részre!
A különbség érzékeltetéséhez egy példa arra az esetre, ha minimális 10 % költségszámlával rendelkezünk a felmerült költségeinkről:
Átalányadózáskor és 24 millió forint árbevétel esetén a költségátalány szabályai szerint a jövedelem 2,4 millió Ft, a számított SZJA mértéke 360 000 Ft.
Tételes költségelszámoláskor és 24 000 500 Ft árbevétel esetén a költség 2 400 050 Ft, a jövedelmünk 21 600 450 Ft a számított SZJA pedig 3 240 067 Ft.
Látható, hogy közel tízszeres a különbség a két eset között, miközben a bevételben csak 500 Ft volt az eltérés (és csak az SZJA fizetést vettük figyelembe, az egyéb adókat és járulékokat nem).
Fenti példából is látható, hogy az idei évben kiemelten fontos a bevételeink folyamatos nyomon követése és a felmerült költségek számláinak megőrzése. Így időben észlelhetjük, ha a bevételeink meghaladnák a 24 millió forintot, és akár az értékesítések a jövő évre történő átütemezésével, őstermelők családi gazdaságának alapításával vagy a már meglévő ÖCSG tagjainak bővítésével is elkerülhetjük a kedvezményes adózási körből történő kiesésünket. Az összegyűjtött költségszámlákkal pedig a ténylegesen felmerült költségeinket tudjuk igazolni, így csökkentve az SZJA adó alapját abban az esetben, ha tételes költségelszámolásra kényszerülünk.
