A jelenlegi tervek szerint 2023-tól jelentős változáson esik át a teljes területalapú támogatás rendszere. Az eddigi egységes területalapú támogatást (SAPS) felváltja a fenntarthatóságot elősegítő alap jövedelemtámogatás (BISS) melynek kötelező feltételrendszere is megváltozik. Az új feltételrendszer a Kondicionalitás nevet kapta.
Jelenleg a területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan a kötelező feltételeket 3 szabályrendszer tartalmazza:
- a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ)
- a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK), melyeket együttesen Kölcsönös Megfeleltetésnek (KM) hívunk és
- a Zöldítés támogatás feltételrendszere.
A Kondicionalitásban ezek a kritériumok összevonásra kerülnek és új elemekkel is gazdagodnak. A Kondicionalítás szabályainak betartása – területmérettől függetlenül – minden, alaptámogatást igénylő gazdálkodónak kötelező!
A Kondicionalitás részletei:
Állandó gyepterületek fenntartása (HMKÁ 1)
Az állandó gyepterületekre vonatkozóan az alapszabály nem változik: tagállami szinten meg kell őrizni az állandó gyepterületeket a 2018. évi bázisérték alapján. Ha az országos eltérés meghaladja az 5 százalékot, a Magyar Államkincstár a kijelölt gazdálkodókat felszólítja az állandó gyepterület visszaállítására.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki feltöri az állandó gyepterületet, az automatikusan nem jelent szankciót, de ha a területcsökkenés mértéke tagállami szinten meghaladja az 5 %-ot, akkor bizonyos gazdálkodókat kijelölnek arra, hogy az általa feltört állandó gyepterületnek megfelelő mértékű területen hozzon létre állandó gyepterületet. Ez lehet az eredetileg feltört gyepterület helyén is teljesíteni, de a gazdaság egyéb területén is megvalósítható.
Fontos enyhítés lesz, hogy az erdősítés céljából feltört gyepterületeket nem kell visszaállítani, de a karácsonyfa ültetvény és a rövid vágásfordulójú energiaerdő telepítésére nem terjed ki a kedvezmény.
Továbbra is kivételt jelentenek az ún. érzékeny állandó gyepterületek (Natura 2000 besorolású területen található állandó gyepterületek), melyeket előzetes engedély nélkül tilos feltörni. Ha mégis megtörténik, a gazdálkodót minden esetben kötelezik az eredeti helyen történő visszaállításra, és jelentős szankcióval jár. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR) térképes felületén ellenőrizhető, hogy az általunk használt gyepterület állandó és azon belül érzékeny besorolású gyepterület-e .
Vizes élőhelyek és tőzeges területek védelme (HMKÁ 2)
A MEPAR-ban előzetesen vizes élőhelyként lehatárolt és megjelenített területek védelme, melyek fenntartása kötelező lesz, 2025-től kerül bevezetésre és alkalmazásra.
Szántóföldi tarlóégetés tilalma (HMKÁ 3)
Az ország egész területén tilos a tarló, nád, növényi maradvány égetése, kivéve a növény-egészségügyi hatóság erre vonatkozó kifejezett engedélye birtokában.
Vízfolyások mentén vízvédelmi sávok kialakítása (HMKÁ 4)
Az eddig is létező előírás egészül ki egy újabb elemmel, mert a műtrágya és szerves trágya mellett növényvédőszer kijuttatása is tilos lesz:
- a MEPAR-ban jelölt vízfolyások és völgyzáró gátas halastavak partvonalától mért 5 méteres sávban
- MEPAR-ban jelölt 5000 m2 feletti állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban
A vízvédelmi sáv szélessége csökkenthető, ha a tábla kisebb, mint egy hektár és 50 méternél keskenyebb.
Erózió kockázatának csökkentése (HMKÁ 5)
Eddig is tilos volt a kapásnövények egy részének – dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka – termesztése 12 %-nál nagyobb lejtésű területen. 2023-tól ezeken a területeken kukorica, napraforgó termesztése is tiltott lesz, és az őszi káposztarepce is csak 24 cm-nél kisebb sortávval történő vetése lesz engedélyezett. A tilalom alól az alábbi esetek jelentenek kivételt:
- direktvetés alkalmazása
- szintvonalas művelés alkalmazása
- a rétegvonalakkal párhuzamosan kialakított vagy a lefolyási útvonalakra telepített füvesített vagy fás védősávok kialakítása mellett történő vetés
A területek beazonosítását a MEPAR vonatkozó fedvénye segíti.
Minimális talajborítás (HMKÁ 6)
Fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák után őszi kultúra vetésével, másodvetéssel vagy a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével. Sekély tarlóhántás, tarlóápolás középmély vagy mélylazítás megengedett.
Szántóföldi vetésforgó (HMKÁ 7)
A vetésváltás szabályait ebben a cikkben részletesen ismertettem. A fő szabály az, hogy adott területen minden évben más kultúrát kell termeszteni, azonos kultúrák csak akkor elfogadhatóak, ha a két főnövény között a szabályoknak megfelelő (bejelentett, legalább 60 napig termesztett) másodvetés történt.
Az előírás azon része, hogy a gazdaság területének legalább 1/3-ad részén az előző évhez képest más növénykultúrát kell vetni, 2023-ban még nem kerül bevezetésre, erre egy év haladékot kaptunk.
Azon növények, melyeket eddig sem lehetett önmaguk után vetni, azoknál a tilalom fennmarad 2023-ban is.
Nem termelő területek minimálisan előírt aránya (HMKÁ 8)
Főszabály szerint a gazdaság szántóterületének legalább 4 %-át nem termelési célú területként, vagy tájképi elemként, vagy parlagként kell hasznosítani.
Választható lehetőség, hogy a gazdaság szántóterületének 7%-át nem termelési célú területként, tájképi elemként vagy parlagként, vagy ökológiai másodvetésként, vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területként hasznosítja a gazdálkodó, de ebben az esetben is a szántóterület 3 %-a parlag vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen.
A második esetben, a magasabb arányú terület vállalása esetén lehetőség van az ökológia másodvetés és a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület elszámolására is, viszont akkor is minimum 3 %-nak parlagnak vagy nem termelési célú területnek kell lennie.
Egy példával élve – 100 hektár szántóterület esetén:
- 4 hektár (4 %) nem termelési célú terület, tájképi elem vagy parlag illetve ezek kombinációja vagy
- 7 hektár (7 %) nem termelési célú terület, tájképi elem vagy parlag VAGY ökológiai másodvetés VAGY nitrogénmegkötő növények területe illetve ezek kombinációja DE eben az esetben is a nem termelési célú terület, tájképi elem vagy parlag összterületének el kell érnie a 3 hektárt (3%)
Mik azok a tájképi elemek?
- kunhalom, gémeskút
- fa- és bokorcsoport
- magányosan álló fa
- kis kiterjedésű tó
- szántón lévő teraszok
- táblaszegély
- erózióvédelmi sáv
- fás cserjés sáv
- vízvédelmi sáv, de csak ha nincs rajta mezőgazdasági termelés
A parlag esetén zöld növényi borítottságot kell fenntartani január 1. és augusztus 31. között. A kaszálás, a legeltetés és a mechanikai gyomirtás megengedett.
2023-ban az idei évhez hasonlóan szintén lehetőség lesz a termesztett növényekre „parlagot” jelölni, azonban jelentős szigorítás, hogy a kukorica és szója területekre nem jelölhető, és az Agrár-környezetgazdálkodás támogatásba bevont területek esetén sem lehet parlagon jelölni a kultúrnövényekre.
Az előírás élesedésekor azon gazdálkodóknak jelenthet az előírás teljesítése nagyobb nehézséget, akik a teljes szántóterületüket bevitték az AKG-ba, mert az AKG-s területeken a parlagoltatás tilos. Esetükben fel kell mérni, hogy egyéb tájképi elemekkel és nem termelési célú területtel biztosítható-e a szántó 4 %-át elérő terület vagy a 3 % és a 4 % terület teljesítése ökológiai másodvetéssel vagy nitrogénmegkötő növényekkel. Ha ez nem megoldható – és a szabályok sem változnak kedvezően – akkor megoldás lehet új terület bevonása a kérelembe, vagy a megfelelő méretű terület visszavonása az AKG-ból, így a kivont területen létrehozható az előírt nem termelő terület.
A tervek szerint a 2023. évi Egységes Kérelem benyújtásakor már láthatóak lesznek a MEPAR térképeken a lehatárolt nem termelő területek és tájképi elemek így a gazdálkodók is megismerhetik ezek elhelyezkedését és felkészülhetnek az előírás teljesítésre, melyhez célszerű lehet az AKG szabályaiban jártas szaktanácsadó segítségét kérni.
Megjegyzés: Ezen előírást a jelenlegi információk alapján 2023-ban még nem kell alkalmazni!
